Hát... Hol is kezdjem... Igazából jobb, ha a végén, mert olyan hosszú... De inkább hosszabb, mint érdekes...


Először is nyáron megszűnt a munkahelyem, és ez eléggé rányomta bélyegét mindenre. Gondolom, senkinek sem kell magyaráznom, hogy ez milyen állapot, csak az nem mindegy, hogyan közlik (vagy nem közlik) az emberrel...

Aztán folytatom azzal, hogy egy kis jót is mondjak, sikerült picit nyaralnunk egy-egy hétvégén. Elmentünk erre-arra, hol rokonokkal, hol barátokkal, csak hogy feledni tudjuk a mindennapokat. Olyankor tényleg sikerült kis időre kikapcsolódnunk.

Augusztusban Mutu malackámra emlékeztem, aki 3 éve ment el... :(

Nemrég sajnos meghalt a nagymamám, ami szintén megrázott.

Így aztán el kellett menekülnöm egy "helyre", ahol kicsit helyrerázódhattam, egy olyan közösségbe, ahol barátokra leltem, még ha ez nem is hidalja át a virtuális határokat...

Dióhéjban most ennyi, köszönöm azoknak, akik gondoltak rám még így is, hogy hosszú időre eltűntem.

Hamarosan jelentkezem!