Sajnos Gombinál az elmúlt napokban talppárna gyulladás gyanúját véltem felfedezni.

Ő már kicsit öregecske, 2 hónap híjján 6 éves, és mint tudjátok, egyik mellső mancsa beteg. Nagyon úgy tűnt, hogy most a másik mellső, azaz a legerősebb lába is bizonyos értelemben felmondta a szolgálatot.
Reméltem, nem alakul át talpfekéllyé, úgyhogy a gyógyulása érdekében azonnal megkezdtem a kezelését!

Először semmi jelét nem mutatta, hogy bármi probléma lenne a lábikójával, ugyanúgy közlekedett, ahogy eddig, látszólag nem fájlalta. Habár mikor kint voltak/vannak a pokrócon, ő bújótól bújóig jár(t), és csak enni jött/jön ki. Még az egyik nagyon kedves rajongónk is felhívta a figyelmem, hogy Gombi milyen sokat fekszik. Ezt én akkor a lánykám korával és az ebből kifolyólag egyre kevesebb mozgásával magyaráztam. Teljesen véletlenül vettem aztán észre, mert valami azt súgta, meg kell vizsgálnom a lábacskáját, és akkor megláttam az elvörösödött, hatalmasra duzzadt talppárnát.

Hogyan alakulhat ki talppárnagyulladás vagy talpfertőzés (fekély)?

A tengerimalac lába rendkívül érzékeny, nagyon könnyen megsérülhet, ha nem sima felületen tartjuk (pl. drótháló, pellet). A piszkos, nedves aljzat, a szétkent ürülék akár sima felületen is okozhat különböző fertőzéseket. A magasabb környezeti hőmérsékleten tartott túlsúlyos, vagy keveset mozgó tengerimalacok a legkiszolgáltatottabbak, ezek közül is a vékonyabb talpbőrrel rendelkező egyének, s leginkább az elülső lábaknál (egyiknél vagy mindkettőnél) fordul elő. (Forrás: gemon.ro)

Én soha nem várom meg, hogy piszkos legyen a forgács, de egyből levettem őt onnan, és (más okból kifolyólag is) külön raktam a többiektől. A nagy terrárium aljára pelletet szórtam, amire fürdőszobaszőnyeget helyeztem, majd szépen berendeztem az új kis lakását. Egyik sarokba betettem neki a kisebbik itatót, azzal szemben pedig (4 db gemkapoccsal rögzítve) a régi fából készült szénatartót. Végül megkapta bújóként a szénaházat is, hogy teljes legyen a kényelme.

Én orvoshoz csak legvégső esetben viszem őket, vagy ha nagyon súlyos a helyzet, ezért itthoni módszerrel kezdtem Gombit kezelni. Ez abból áll, hogy minden nap óránként bekenem a kis lábacskáját körömvirágos+kamillás krémmel, és addig nem engedem vissza a helyére, míg be nem szívódik. A kamilla gyulladáscsökkentő hatása mindenki előtt ismert, de mi a helyzet a körömvirággal?

A körömvirág jótékony hatásai

Ennek az igénytelen növénynek a virága sebgyógyulást elősegítő, gyulladáscsökkentő, bőrnyugtató és immunerősítő hatással rendelkezik. Nehezen gyógyuló, burjánzó, enyhébb égési, vágott vagy forrázott sebek, hegesedések, ekcéma, bőrviszketés, pattanások, véraláfutás, enyhébb napégés gyógyítására is alkalmas. Külsőleg a körömvirág kenőcs és krém alkalmazható. (Forrás: webbeteg.hu)

Nem gondoltam volna, de nem hogy a duzzanat, de még a pirosság is napok alatt hihetetlen gyorsan gyógyult. Ha lehet ezt mondani, Gombinak szerencséje volt, nem fajult el a helyzet. Annak idején viszont sajnos Mutuval átéltük ennek egy sokkal rosszabb változatát, a talpfekélyt.

Mit kell tudni a talpfekélyről?

Ez a betegség a tengerimalac számára rendkívül fájdalmas. A baktériumok a sérült bőrön át bejutnak a szervezetbe, a talp megdagad, esetleg vérzik, elfekélyesedik, vagy kéreg képződik rajta, az állatka egyre nehezebben közlekedik, sántít, étvágytalanná válik. Kezelés nélkül e betegség legtöbbször halálhoz vezet, ugyanis a fertőzés mélyen a szövetekbe hatolhat, s akár a csontokba (csontvelőbe) juthat. Az ilyen fertőzés gyakori, legtöbbször elkerülhetetlen következménye az izületi gyulladás (arthritis). (Forrás: gemon.ro)

Mutukának a két hátsó lábán jelentek meg a fentebb leírt tünetek, de ő akkor már nagyon öreg volt, 8 éve használta lábait szaladgálásra, és a kb. 1 kg testsúlya megtartására. Nem volt nehéz észrevenni, hogy baj van, mert amellett, hogy Mutu nem sokat mozdult, halk "sírással" fejezte ki fájdalmát. Naponta fertőtlenítettük vízzel higított Betadine oldattal, majd minden egyes nap gézzel bekötöztük a lábait. Nagyon sokáig eltartott, amíg a fekélyes seb teljesen meg nem gyógyult, de aztán végül is sikerült felépülnie.

Nálunk a házi módszerek mindkét esetben beváltak, de minden malacka más és más, ezért ha ilyesmit tapasztaltok kis állatotokon, akkor ne habozzatok, és inkább azonnal keressetek fel egy állatorvost!