A hétvégét anyunál töltöttem, aki kertesházban lakik, ezért amikor nála vagyok, és az évszak/időjárás lehetővé teszi, szoktam füvet szedni a malackáknak. Ez most sem volt másként, levágtam néhány fűcsomót, és egy nylon zacskóban hoztam el nekik.

Mivel nálunk a panelben lakás miatt túlnyomórészt szénát kapnak, a friss fűnek mindig különösen örülnek. Ám nem árt tudni néhány fontos dolgot, mielőtt ilyesmit teszünk!

Tavasztól őszig terjedő időszakban széna helyett adhatunk frissen szedett zöld füvet, de ügyeljünk rá, hogy az fokozatosan legyen bevezetve a tengerimalac étrendjébe. Ez azért fontos, mert a téli esetleges szüneteltetés után ha hirtelen, nagy adagban kapja a füvet, megbetegedhet tőle. Ennek a bejegyzésnek a végén már írtam a friss fű legfontosabb tudnivalóiról, de itt is muszáj megemlítenem.

A frissen szedett zöld fű mindennapi fogyasztása kiváló C-vitaminforrás (a vadon élő tengerimalac fűbe rejtőzik, a háziasított tengerimalac is szívesen turkál a nagy adag szénában, fűben). Füvet ne szedjünk út széléről, szennyezett területről, kutyák által látogatott helyekről. A nedves, vizes füvet (eső, harmat stb.) kis időre hagyjuk száradni, mert azonnali fogyasztása veszélyes lehet, hasmenést okozhat (főleg a növendékek körében). (Forrás: gemon.ro)

Én is pontosan ennek megfelelően cselekedtem, a zacskóból kitettem egy tálcára száradni a fűszálakat egy teljes napig.

Mikor már láttam, hogy kezdenek fonnyadni, fogtam egy marékkal és összekevertem a kifutóban lévő szénával. Mondanom sem kell, hogy csak úgy falták! Másnap a fényképek kedvéért kitettem őket a pokrócra, és itt örökítettem meg őket a fűvel.









Falatozás után jól esik a megérdemelt pihenés, és az alapos mosakodás sem maradhat el. :)